ÁSZF és szerződési feltételek

Ha kivitelezőként dolgozol, a legtöbb vitád nem a szakmai munkából, hanem abból lesz, hogy mit mihez képest gondoltatok a megrendeléskor. Meddig érvényes az árajánlat? Ki adja az anyagot? Mi lesz, ha a helyszín nincs kész, és nem tudsz dolgozni? Mikor kell fizetni? Ezekre a kérdésekre ad előre, egyszer megírt választ az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF).

Ez a cikk elmagyarázza, mit érdemes tudnod az ÁSZF-ről, és ad egy kitölthető mintát, amit a saját vállalkozásodra szabhatsz. Az adataid kezeléséről szóló tájékoztató külön téma, arról az Adatvédelem és ügyfél-tájékoztató oldalon olvashatsz.

Mi az ÁSZF, és mikor éri meg?

A Polgári Törvénykönyv (Ptk. 6:77. §) szerint általános szerződési feltétel az, amit a vállalkozás előre, egyoldalúan, több szerződés megkötése céljából dolgozott ki, és amit a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Magyarul: a te szabályaid, amiket minden megrendelésnél ugyanúgy alkalmazol.

Fontos: az ÁSZF nem kötelező. Nincs olyan jogszabály, ami minden kivitelezőt ÁSZF írására kötelezne. Viszont akkor éri meg, ha:

sok kisebb munkát csinálsz, és nincs időd mindegyikhez külön szerződést gyártani,
ismétlődő vitáid vannak (fizetési határidő, garancia, lemondás, kiszállási díj),
online, e-mailben vagy telefonon köttetnek meg a megbízásaid,
szeretnéd, hogy az ügyfél már az árajánlat elfogadása előtt lássa a játékszabályokat.

Az ÁSZF nem varázsütés. Egyetlen dolgot tud: ha jól van kihelyezve és elfogadva, akkor a benne írtak a szerződés részévé válnak, és nem szóbeli emlékezetből kell vitatkozni.

Mikor válik a szerződés részévé?

Ez a legfontosabb szabály, és itt szokott elcsúszni a legtöbb vállalkozás. A Ptk. 6:78. § szerint az ÁSZF csak akkor válik a szerződés részévé, ha:

lehetővé tetted, hogy az ügyfél a szerződéskötés ELŐTT megismerje a tartalmát, és
az ügyfél azt elfogadta.

Ha az ÁSZF-et csak a munka után, a számla mellé küldöd el, akkor jogilag nem sokat ér. Ugyanígy kevés, ha csak annyi szerepel valahol, hogy „az ÁSZF a weboldalunkon megtalálható”, de az ügyfél soha nem kapott rá linket.

Van egy szigorúbb eset is. Ha van olyan kikötésed, ami lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól (például szokatlanul magas kötbér, hosszú kötési idő, korlátozott garancia, előleg vissza nem térítése), akkor arról külön is fel kell hívnod az ügyfél figyelmét, és a kikötés csak akkor válik a szerződés részévé, ha ezt követően kifejezetten elfogadta. Ilyet nem elég beledugni a 7.4-es pontba a többi közé.

És a leglényegesebb gyakorlati következmény: a bizonyítási teher rajtad van. Vita esetén neked kell igazolnod, hogy az ügyfél megismerhette és elfogadta a feltételeket, nem neki azt, hogy nem.

Hogyan segít ebben az OkosMunkalap?

Az OkosMunkalapban megadhatod a saját ÁSZF-ed linkjét a Beállítások / Cégadatok oldalon, az „Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) linkje” mezőben. Ha kitöltöd:

A link megjelenik az ügyfeleidnek küldött publikus munkalap-, árajánlat- és szállítólevél-oldalak láblécében, „Általános Szerződési Feltételek” felirattal.
Az árajánlatnál az „Elfogadom” gomb előtt is megjelenik, ezzel a mondattal: „Az árajánlat elfogadásával a szerződés a vállalkozás Általános Szerződési Feltételei szerint jön létre.”
Amikor az ügyfél megnyomja az „Elfogadom” gombot, az elfogadás időpontja rögzül az árajánlaton.
A munkalap-, árajánlat- és szállítólevél-PDF-ek láblécében is szerepel, kiírt webcímmel, így a nyomtatott vagy e-mailben továbbított példányon is látszik, hol érhető el az ÁSZF. Az árajánlat-PDF-en ugyanaz az elfogadási mondat kíséri, mint a publikus oldalon.

Ez pontosan a Ptk. 6:78. § két feltételét célozza: az ügyfél az elfogadás pillanata előtt, ugyanazon az oldalon látja a linket, és az elfogadása nyomot hagy. Nem old meg mindent (a lényegesen eltérő kikötésekről szóló külön tájékoztatás továbbra is a te dolgod), de sokkal erősebb helyzet, mint egy szóbeli megállapodás.

Ha van saját adatkezelési tájékoztatód is, azt ugyanezen az oldalon, a másik mezőben add meg. A két link egymás mellett jelenik meg a láblécben.

Elektronikusan is elérhetőnek kell lennie

Ha elektronikusan szerződsz (weboldal, e-mailben küldött árajánlat, online elfogadás), akkor az elektronikus kereskedelmi törvény (Ektv., 2001. évi CVIII. törvény 5. §) szerint az ÁSZF-et úgy kell hozzáférhetővé tenned, hogy az ügyfél azt tárolni és előhívni tudja.

Gyakorlatban ez azt jelenti:

Stabil, nem változó URL a weboldaladon (például https://cegem.hu/aszf), ezt add meg a Beállítások / Cégadatok oldalon.
Az oldalról legyen letölthető vagy nyomtatható PDF is, hogy az ügyfél el tudja menteni.
Az ÁSZF-en mindig legyen rajta a verziószám és a hatálybalépés dátuma, és a korábbi verziókat érdemes megőrizned.

Ami nem jó megoldás: kép formátumú ÁSZF, jelszóval védett oldal, vagy olyan link, ami néhány hét múlva már máshova mutat.

Ha magánszemélynek dolgozol: a 45/2014. Korm. rendelet

Ez a rész sok kivitelezőt meglep, ezért érdemes végigolvasni. A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó (magánszemély megrendelő) és a vállalkozás közötti szerződésekre vonatkozik, mégpedig két esetkörben:

üzlethelyiségen kívül kötött szerződés: tipikusan amikor az ügyfél otthonában, a helyszínen írjátok alá vagy fogadja el az ajánlatot,
távollévők között kötött szerződés: e-mailben, telefonon, weboldalon keresztül megkötött megbízás.

A kivitelezői munka nagy része valamelyik kategóriába esik. Ilyenkor a szerződéskötés ELŐTT tájékoztatnod kell a fogyasztót többek között ezekről:

a vállalkozásod neve, székhelye, elérhetőségei,
a szolgáltatás lényeges tulajdonságai,
az ár, vagy ha az előre nem számítható ki, az ár kiszámításának módja (például óradíj plusz anyag),
a teljesítés feltételei, határideje, a fizetés módja,
a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó tájékoztatás,
az elállási jog és annak gyakorlása,
a panaszkezelés módja és a békéltető testület elérhetősége.

Üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnél ezt a tájékoztatást papíron vagy más tartós adathordozón (például PDF-ben, e-mailben) kell megadnod, nem elég szóban elmondani.

A 14 napos elállási jog

A fogyasztó 14 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, illetve felmondhatja azt. Szolgáltatásnál ez a határidő a szerződés megkötésének napjától indul.

Ami igazán fáj, ha kimarad: ha nem tájékoztatod a fogyasztót az elállási jogáról, a 14 napos határidő 12 hónappal meghosszabbodik. Ha a 12 hónapon belül pótolod a tájékoztatást, onnantól számít újra a 14 nap. Egy elmaradt bekezdés miatt tehát egy évig visszaléphet a megrendelésből.

Két gyakorlati kivétel, ami kivitelezőknél gyakran előjön:

Sürgős, azonnal elvégzett kisjavítás. Ha a fogyasztó kifejezetten kérte a javítást vagy karbantartást, mindkét fél azonnal teljesít, és a fizetendő összeg nem haladja meg a 200 eurónak megfelelő forintösszeget, akkor a rendelet egyszerűsített, szűkebb körű tájékoztatást enged (45/2014. Korm. rendelet 18. §). Ez nem azt jelenti, hogy semmit nem kell mondanod, csak azt, hogy nem a teljes listát.
Ha a fogyasztó kérésére a határidő lejárta előtt kezded meg a munkát, akkor elállás esetén az addig teljesített arányos díj jár neked, ehhez viszont a fogyasztó kifejezett, előzetes kérése kell. Ha pedig a szolgáltatást teljes egészében elvégzed, és a fogyasztó ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárult és tudomásul vette, hogy ezzel elveszíti az elállási jogát, akkor a teljesítés után már nem állhat el.

Ezt a két esetet írásban kell rögzítened, különben pont az a bizonyíték hiányzik, amire szükséged lenne.

Amire viszont NEM vonatkozik

A rendelet nem alkalmazandó új építmény építésére, illetve meglévő építmény jelentős átalakítására (45/2014. Korm. rendelet 1. §). Egy teljes házépítésnél vagy egy nagy felújításnál tehát nem ez a keret, hanem a Ptk. vállalkozási szabályai és az építőipari kivitelezési előírások. A határ néha vékony: egy fürdőszoba-felújítás vagy egy kazáncsere jellemzően nem „jelentős átalakítás”, egy tetőtér-beépítés viszont már lehet az. Bizonytalan esetben kérdezz meg jogászt.

Építőipari kivitelezésnél írásbeli szerződés kell

Ha üzletszerű gazdasági tevékenységként végzel építőipari kivitelezési tevékenységet, akkor a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. §-a szerint az építési szerződést írásba kell foglalni, és a rendelet kötelező tartalmi elemeket is előír (például a felek adatai, a munka meghatározása, a teljesítési határidő, a vállalkozói díj).

Ebből következik egy fontos dolog: az ÁSZF nem helyettesíti az egyedi szerződést. Az ÁSZF a háttérszabály, amit az egyedi szerződés mellékleteként vagy hivatkozott feltételrendszereként használsz. Ha az egyedi szerződésben mást állapodtok meg, akkor az egyedi megállapodás az erősebb.

Egy jól működő felállás:

egyedi szerződés vagy elfogadott árajánlat: mit, hol, mennyiért, mikorra,
ÁSZF: minden más, ami minden munkádnál ugyanaz.

Amit fogyasztóval szemben nem köthetsz ki

A Ptk. 6:100. § és 6:104. §-a a tisztességtelen szerződési feltételekről szól. A lényeg egyszerű: ha egy kikötés a jóhiszeműség követelményét megsértve, egyoldalúan és indokolatlanul az ügyfél hátrányára billenti a jogokat és kötelezettségeket, az tisztességtelen. Fogyasztóval kötött szerződésben az ilyen feltétel semmis, tehát nem érvényes, akkor sem, ha az ügyfél aláírta.

Tipikus, kockázatos kikötések:

a szavatosság vagy jótállás teljes kizárása fogyasztóval szemben,
egyoldalú, korlátlan árváltoztatási jog a te oldaladon,
aránytalanul magas kötbér vagy bánatpénz csak az ügyfélre,
a felmondási jog kizárása az ügyfélnél, miközben nálad megmarad,
a bizonyítási teher megfordítása az ügyfél terhére.

Az arany szabály: ha egy kikötés csak neked jó és az ügyfélnek semmilyen ellensúlya nincs, akkor valószínűleg nem fog megállni. Céges (nem fogyasztó) megrendelőnél lazábbak a szabályok, de ott is van tisztességtelenségi mérce.

Kitölthető minta

Az alábbi mintát másold ki, cseréld le a [SZÖGLETES ZÁRÓJELES] helyőrzőket a saját adataidra, és töröld azokat a szakaszokat, amelyek nem illenek a tevékenységedhez. A minta szövege az ügyfeleidnek szól, ezért magázó formában íródott.

# ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Hatályos: [DÁTUM]-tól
Verzió: [pl. 1.0]

## 1. A vállalkozás adatai

- Név: [VÁLLALKOZÁS NEVE]
- Székhely: [SZÉKHELY CÍME]
- Levelezési cím: [LEVELEZÉSI CÍM, HA ELTÉR]
- Adószám: [ADÓSZÁM]
- Cégjegyzékszám / nyilvántartási szám:
  [CÉGJEGYZÉKSZÁM VAGY EV NYILVÁNTARTÁSI SZÁM]
- Nyilvántartó hatóság: [pl. cégbíróság vagy a nyilvántartást vezető szerv]
- Telefon: [TELEFONSZÁM]
- E-mail: [E-MAIL CÍM]
- Weboldal: [WEBOLDAL CÍME]
- Kamarai / vállalkozói nyilvántartási szám (ha van):
  [pl. MKIK regisztrációs szám, kivitelezői nyilvántartási szám]
- Tevékenységi kör: [pl. villanyszerelés, klímatelepítés, vízszerelés]

## 2. Az ÁSZF hatálya és elfogadása

2.1. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF)
[VÁLLALKOZÁS NEVE] (a továbbiakban: Vállalkozás) és a megrendelő (a
továbbiakban: Megrendelő) között létrejövő szerződésekre vonatkoznak.

2.2. Az ÁSZF a Vállalkozás által nyújtott [pl. javítási, karbantartási,
szerelési, kivitelezési] szolgáltatásokra terjed ki.

2.3. Az ÁSZF a szerződés részévé válik, ha a Vállalkozás lehetővé tette,
hogy azt a Megrendelő a szerződéskötést megelőzően megismerje, és a
Megrendelő azt elfogadta. Az ÁSZF mindenkor hatályos szövege elérhető:
[AZ ÁSZF ÁLLANDÓ WEBCÍME], ahonnan letölthető és tárolható.

2.4. Az ÁSZF elfogadásának minősül különösen az árajánlat elfogadása, a
munka megrendelése, a munkalap aláírása, illetve a szolgáltatás
igénybevétele.

2.5. Ha az egyedi szerződés vagy az elfogadott árajánlat és jelen ÁSZF
között eltérés van, az egyedi megállapodás rendelkezései az irányadók.

2.6. A Vállalkozás külön felhívja a Megrendelő figyelmét az alábbi,
a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő kikötésekre:
[SOROLJA FEL PONTONKÉNT, pl. kiszállási díj sikertelen időpont esetén,
előleg feltételei, kötbér, garanciális korlátozás. Ezek csak akkor
válnak a szerződés részévé, ha a Megrendelő a külön tájékoztatás után
kifejezetten elfogadta őket.]

## 3. Ajánlat és szerződéskötés

3.1. A Vállalkozás az igény felmérése után írásbeli árajánlatot ad. Az
árajánlat tájékoztató jellegű felmérés alapján készül, és a helyszínen
feltárt rejtett hibák módosíthatják.

3.2. Az árajánlat érvényességi ideje: [pl. 30] nap, kivéve, ha az
ajánlat ettől eltérő határidőt tartalmaz.

3.3. A szerződés az árajánlat Megrendelő általi elfogadásával jön
létre. Az elfogadás történhet: [pl. az online árajánlat oldalon az
"Elfogadom" gomb megnyomásával, e-mailben küldött visszaigazolással,
az árajánlat aláírásával, illetve a munka megkezdésének írásbeli
megrendelésével].

3.4. Ha jogszabály a szerződés írásba foglalását írja elő (így
üzletszerű építőipari kivitelezési tevékenység esetén a 191/2009.
(IX. 15.) Korm. rendelet alapján), a felek külön írásbeli szerződést
kötnek, amelynek jelen ÁSZF a melléklete.

3.5. A helyszíni felmérés díja: [DÍJ VAGY: „díjmentes”]. Ha a
Megrendelő a felmérés után megrendeli a munkát, a felmérési díj
[beszámításra kerül / nem kerül beszámításra] a vállalkozói díjba.

## 4. Árak és fizetési feltételek

4.1. Az árak [nettó / bruttó] árak, [az áfát tartalmazzák / az áfát nem
tartalmazzák]. A Vállalkozás adózási státusza: [pl. alanyi adómentes,
áfás].

4.2. A vállalkozói díj elszámolása: [pl. átalánydíjas, tételes
elszámolású, óradíjas + felhasznált anyag].

4.3. Kiszállási díj: [ÖSSZEG ÉS FELTÉTELEK, pl. a székhelytől számított
X km-en belül díjmentes, azon túl Y Ft/km].

4.4. Előleg: a Vállalkozás [ÖSSZEG VAGY SZÁZALÉK] mértékű előleget
kérhet, amely jellemzően az anyagbeszerzés fedezetére szolgál. Az
előleg a végszámlába beszámításra kerül.

4.5. Fizetési határidő: a számla kiállításától számított [pl. 8] nap.
Fizetési mód: [pl. készpénz, bankkártya, átutalás].

4.6. Késedelmes fizetés esetén a Vállalkozás a Ptk. szerinti késedelmi
kamatra jogosult. Vállalkozások közötti szerződésnél a Vállalkozás a
behajtási költségátalányra is jogosult.

4.7. A Vállalkozás a számlát elektronikus úton, a Megrendelő által
megadott e-mail címre állítja ki és küldi meg, amit a Megrendelő
elfogad.

## 5. Teljesítés

5.1. A teljesítés határidejét a felek az egyedi szerződésben vagy az
elfogadott árajánlatban rögzítik. Határidő hiányában a Vállalkozás
ésszerű időn belül teljesít.

5.2. A Megrendelő köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket
biztosítani, így különösen:
[SOROLJA FEL, pl. a munkaterület akadálymentes és tiszta átadása, áram
és víz vételezésének lehetősége, parkolási lehetőség, a helyszínre
való bejutás biztosítása, a bútorok elmozdítása].

5.3. Ha a Megrendelő az 5.2. pont szerinti feltételeket nem biztosítja,
és emiatt a munka nem kezdhető meg vagy nem folytatható, a Vállalkozás
a hiábavaló kiszállás díjára jogosult: [ÖSSZEG].

5.4. Az egyeztetett időpont lemondása: a Megrendelő az időpontot
[pl. 24] órával korábban díjmentesen lemondhatja. Ezt követő lemondás
esetén a Vállalkozás [ÖSSZEG VAGY: „nem érvényesít”] díjat számít fel.

5.5. A Vállalkozás mentesül a késedelem következményei alól, ha a
teljesítést rajta kívül álló ok akadályozza (például időjárás,
anyaghiány, közmű-kimaradás, hatósági intézkedés, a Megrendelő
mulasztása). Erről a Vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja a
Megrendelőt.

5.6. A teljesítés igazolása munkalap, illetve átadás-átvételi
jegyzőkönyv aláírásával történik. A Megrendelő az esetleges kifogásait
az átvételkor jelzi.

## 6. Anyagok, többletmunka és pótmunka

6.1. Az anyagot [a Vállalkozás biztosítja / a Megrendelő biztosítja /
a felek megállapodása szerint]. Ha az anyagot a Megrendelő biztosítja,
a Vállalkozás az anyag minőségéből eredő hibákért nem felel, és az
alkalmatlan anyag beépítését megtagadhatja.

6.2. A beépített anyag a teljes vételár kiegyenlítéséig a Vállalkozás
tulajdonában marad, amennyiben ez a beépítés jellege alapján
értelmezhető.

6.3. Többletmunka: a szerződés tartalmát képező, de a díj
meghatározásánál figyelembe nem vett munka. A Vállalkozás ezt köteles
elvégezni. Átalánydíjas szerződésnél a Vállalkozás a többletmunka
ellenértékét külön nem számíthatja fel.

6.4. Pótmunka: a Megrendelő által utólag megrendelt, a szerződésben
eredetileg nem szereplő munka. A pótmunka díja a Megrendelőt terheli,
elvégzése a felek előzetes írásbeli (e-mailes) megállapodása alapján
történik.

6.5. Ha a munka során előre nem látható, rejtett hiba vagy adottság
kerül elő, a Vállalkozás a munkát felfüggeszti, és a Megrendelőt
haladéktalanul tájékoztatja a várható többletköltségről. A munka a
Megrendelő jóváhagyása után folytatódik.

## 7. Szavatosság és jótállás

7.1. A Vállalkozás a hibás teljesítésért a Ptk. szerinti
kellékszavatossággal tartozik.

7.2. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a
kellékszavatossági igény a teljesítéstől számított két év alatt évül
el, ingatlanra vonatkozó szerződés esetén öt év alatt.

7.3. Jótállás: [ÍRJA LE A VÁLLALT JÓTÁLLÁST, pl. „A Vállalkozás az
elvégzett munkára X hónap jótállást vállal.” Ha jogszabály kötelező
jótállást ír elő az adott munkára, például a lakásépítéssel
kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm.
rendelet alapján, azt itt kell feltüntetni.]

7.4. A beépített termékek (például kazán, klímaberendezés, szivattyú)
gyártói jótállására a gyártó feltételei az irányadók. A jótállási
jegyet a Vállalkozás a Megrendelőnek átadja.

7.5. A jótállás nem terjed ki:
[SOROLJA FEL, pl. rendeltetésellenes használat, harmadik személy
beavatkozása, elmaradt kötelező karbantartás, természetes elhasználódás,
a Megrendelő által biztosított anyag hibája miatt keletkezett hibákra].

7.6. A Megrendelő a felfedezett hibát haladéktalanul, de legkésőbb a
felfedezéstől számított [pl. 2 hónapon] belül köteles közölni.
Fogyasztó esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül
közölt kifogás késedelem nélkül közöltnek minősül.

## 8. A fogyasztó elállási joga

Ez a szakasz kizárólag a fogyasztónak minősülő (szakmája, önálló
foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, természetes
személy) Megrendelőre vonatkozik.

8.1. Ha a szerződés a Vállalkozás üzlethelyiségén kívül (például a
Megrendelő otthonában) vagy távollévők között (például e-mailben,
telefonon, weboldalon keresztül) jön létre, a fogyasztót a
45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján tizennégy napon belül
indokolás nélküli elállási, illetve felmondási jog illeti meg.
Szolgáltatás esetén a határidő a szerződés megkötésének napjától
indul.

8.2. Az elállási jogot a fogyasztó egyértelmű, erre irányuló
nyilatkozattal gyakorolhatja, amelyet eljuttathat postai úton a
[LEVELEZÉSI CÍM] címre vagy e-mailben a [E-MAIL CÍM] címre. A
fogyasztó felhasználhatja a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet
2. mellékletében található elállási nyilatkozatmintát is. Az elállási
jog határidőben érvényesítettnek minősül, ha a fogyasztó a
nyilatkozatot a határidő lejárta előtt elküldi.

8.3. FIGYELMEZTETÉS a munka korai megkezdéséről:
[Ha a fogyasztó kifejezetten kéri, hogy a Vállalkozás a tizennégy
napos elállási határidő lejárta előtt kezdje meg a teljesítést, ezt a
kérést írásban kell rögzíteni. Ebben az esetben, ha a fogyasztó
utóbb eláll a szerződéstől, köteles megtéríteni a Vállalkozásnak az
elállás közléséig arányosan elvégzett szolgáltatás ellenértékét.]

8.4. FIGYELMEZTETÉS az elállási jog elvesztéséről:
[Ha a Vállalkozás a szolgáltatás egészét a fogyasztó kifejezett,
előzetes beleegyezésével teljesíti, és a fogyasztó tudomásul vette,
hogy a szolgáltatás egészének teljesítése után az elállási (felmondási)
jogát elveszíti, akkor a teljesítést követően a fogyasztó már nem
állhat el a szerződéstől. Ezt a tudomásulvételt írásban kell
rögzíteni.]

8.5. A fogyasztót nem illeti meg az elállási jog a
45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletben meghatározott további esetekben
sem, így különösen akkor, ha a Vállalkozást a fogyasztó kifejezett
kérésére sürgős javítási vagy karbantartási munka elvégzése céljából
kereste fel.

8.6. Ha a fogyasztó kifejezetten a Vállalkozás javítási vagy
karbantartási szolgáltatását igényli, a felek azonnal teljesítenek, és
a fogyasztó által fizetendő összeg nem haladja meg a 200 eurónak
megfelelő forintösszeget, a Vállalkozás a 45/2014. (II. 26.) Korm.
rendelet 18. §-a szerinti egyszerűsített tájékoztatást adja meg.

8.7. A rendelet hatálya nem terjed ki az új építmény építésére és a
meglévő építmény jelentős átalakítására irányuló szerződésekre.

## 9. Panaszkezelés és jogorvoslat

9.1. A Megrendelő panaszát az alábbi elérhetőségeken jelentheti be:
- Telefon: [TELEFONSZÁM]
- E-mail: [E-MAIL CÍM]
- Levelezési cím: [LEVELEZÉSI CÍM]

9.2. A Vállalkozás a szóbeli panaszt lehetőség szerint azonnal orvosolja.
Az írásbeli panaszra a beérkezéstől számított harminc napon belül
érdemben, írásban válaszol.

9.3. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, békéltető
testülethez fordulhat. A Vállalkozás székhelye szerint illetékes
békéltető testület:
- Megnevezés: [BÉKÉLTETŐ TESTÜLET NEVE]
- Cím: [CÍM]
- Telefon: [TELEFONSZÁM]
- E-mail: [E-MAIL CÍM]

9.4. A fogyasztó fogyasztóvédelmi hatósági eljárást is kezdeményezhet a
lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál, illetve igényét
bíróság előtt is érvényesítheti.

9.5. [Nyilatkozat a békéltető testületi eljárásban való részvételről:
„A Vállalkozás a békéltető testületi eljárásban együttműködik.” A
vállalkozást együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében
válasziratot küld és a meghallgatáson részt vesz.]

## 10. Adatkezelés

10.1. A Vállalkozás a Megrendelő személyes adatait a hatályos
adatvédelmi jogszabályok, így különösen a GDPR rendelkezései szerint
kezeli.

10.2. Az adatkezelés részleteit (a kezelt adatok köre, célja,
jogalapja, a megőrzési idő, az adatfeldolgozók, valamint az érintett
jogai) a Vállalkozás külön Adatkezelési tájékoztatója tartalmazza,
amely elérhető: [AZ ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ WEBCÍME].

## 11. Záró rendelkezések

11.1. Jelen ÁSZF [DÁTUM] napján lép hatályba, és visszavonásig vagy
módosításig hatályos.

11.2. A Vállalkozás jogosult az ÁSZF-et egyoldalúan módosítani. A
módosított ÁSZF a közzététel napjától, illetve az abban megjelölt
későbbi időponttól hatályos, és csak a hatálybalépését követően
megkötött szerződésekre alkalmazandó. A már megkötött szerződésekre a
szerződéskötéskor hatályos ÁSZF az irányadó.

11.3. A mindenkor hatályos ÁSZF elérhető: [AZ ÁSZF ÁLLANDÓ WEBCÍME].
A korábbi verziókat a Vállalkozás megőrzi és kérésre rendelkezésre
bocsátja.

11.4. Az ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá a vonatkozó
magyar jogszabályok az irányadók.

11.5. A felek a vitáikat elsősorban békés úton rendezik. Ennek
eredménytelensége esetén a magyar bíróságok járnak el a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező szabályok szerint. Fogyasztóval kötött
szerződés esetén a felek a jogszabály által biztosított fórumtól nem
térhetnek el a fogyasztó hátrányára.

11.6. Ha az ÁSZF valamely rendelkezése érvénytelen, az nem érinti a
többi rendelkezés érvényességét.

Fontos: ez csak segédlet

Ez a minta és a hozzá tartozó magyarázat segédanyag, amelyet azért állítottunk össze, hogy könnyebben elindulj. Nem minősül jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti egy szakértő véleményét.

Az ÁSZF tartalma és jogszerűsége a te felelősséged: a tevékenységed, a megrendelőid köre (fogyasztó vagy cég), a vállalt garancia és a fizetési gyakorlatod alapján neked kell pontosítanod a szöveget. Különösen kockázatos terület a fogyasztói elállás, a jótállás és a kötbér, itt egy rosszul megfogalmazott pont akár semmis is lehet.

Ha bizonytalan vagy, javasoljuk, hogy a végleges változatot nézesd át jogásszal, mielőtt kiteszed a weboldaladra. A jogszabályok idővel változhatnak, ezért érdemes az ÁSZF-et időnként felülvizsgálni, és a verziószámot minden módosításnál emelni.